Hamarosan már angol szakos vallástanárokat is képezhetnek Debrecenben
2017. december 11.

Jelentős többletforráshoz jut a Debreceni Hittudományi Egyetem. A támogatásból nagy fejlesztéseket tervez oktatási stratégiájában az intézmény.

Átfogó megállapodást kötött októberben a kormány a református egyházzal, ezzel a közel húsz éve, 1998-ban létrejött egyezséget újították meg. Ebben többek között rögzítik, hogy a kormány elismeri: a református egyház hitéleti tevékenysége mellett közcélú feladatok elvégzésében is részt vesz, mint például oktatási, nevelési, szociális, diakóniai, egészségügyi tevékenységek, mindezekre tekintettel sajátos jogosultságokat biztosítanak számukra. A héten döntöttek az egyház vezetői arról is, hogy a református felsőoktatási intézmények milyen mértékben részesülnek támogatásban.

alt

Kustár Zoltán, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában azt mondta, a megállapodás felsőoktatási fejezete megerősíti azokat az ígéreteket, amelyeket a korábbi egyezség már megfogalmazott, sőt azokat jelentősen meg is újítja. A kormányzat speciális támogatást fogalmaz meg, s mint mondja, ez az összeg igen jelentős.

Az eddigi hozzájárulás most már költségvetési keretek között biztosítva van, de emellett magasabb összeggel gazdálkodhatnak a református felsőoktatási intézmények, így a Debreceni Hittudományi Egyetem is. A rektor a megállapodást azért tartja nagyon fontosnak, mert hosszú távon, stabilan lehet számolni a támogatásokkal, így a beruházásokat is hosszabb távlatra lehet tervezni.

A négy református felsőoktatási intézmény minimum 8,5 milliárdot kap a kormánytól, ebben benne van az iskoláknak juttatott kormányzati alaptámogatás és a speciális hozzájárulás is. Ez utóbbi keretének 11 százalékára számíthat a debreceni intézmény. Ez azt jelenti, hogy évi 80-100 millió forintos többletbevételhez juthat a hittudományi egyetem.

 alt 

Kustár Zoltán kiemelte, az a cél, hogy az egyházi intézmények esetében a fiananszírozást leválasszák a hallgatói létszámtól és inkább egy működéselvű finanszírozás felé mozduljon el, ezáltal pedig az egyetemek stabilan végezhessék a munkájukat. A rektor kihangsúlyozta, nem akarják feladni azt a célt sem, hogy a Debreceni Hittudományi Egyetem továbbra is az ország harmadik legnagyobb létszámú és Kelet-Magyarország legjelentősebb tanítóképző intézménye maradjon.

A megállapodás nem csak az összegről rendelkezik, hanem azt is rögzíti, hogy a négy református intézmény között hogyan osszák szét a támogatást. A megállapodás októberi megkötése és a támogatások odaítélése között hónapok teltek el, mert egy számviteli hibát kellett korrigálni, az ugyanis a Debreceni Református Hittudományi Egyetemet kedvezőtlen helyzetbe hozta volna. A változtatást sikerült elfogadni, azt pedig előterjesztették a kormány felé.

A hozzájárulást elsősorban az egyetem oktatási rendszerének fejlesztésére fordítják majd, tervezik a tanítóképzés országos akkreditációját a közeljövőben, a támogatás ugyanis lehetővé teszi, hogy a minőségbiztosítás irányba menjenek tovább, cserélődik az oktatói kör, így arra van szükség, hogy magasan képzett fiatal szakemberek álljanak az idősebbek helyére.

Nagy hangsúlyt fektetnének a továbbképzésekre is, így például a kórházi lelkészi és a rendészeti, büntetésvégrehajtási intézetekben a missziós szolgálatot végző szakemberek képzésébe is belépne az intézmény. A rektor megjegyezte, erre vonatkozóan a fenntartónak, a Tiszántúli Református Egyházkerületnek is konkrét kérése volt.

Kustár Zoltán úgy gondolja, fontos feladata lesz a vallástanári képzés fejlesztése is, a jogszabályok ugyanis lehetővé teszik, hogy ezt a szakot egy másikkal párosítsák össze. A tervek szerint első körben az angol szakkal, később pedig a Debreceni Egyetemmel való együttműködésben a történelem, a magyar szakokkal is összekötnék a valllástanárok oktatását.

A teljes beszélgetést ITT nézheti meg. 

Forrás: dehir.hu