NULL
„Akikre nem volt méltó e világ” - hanganyaggal
2017. június 19.

Június 19-én hirdették ki a nyertes drámát a Csokonai Színházban.

Április 28-án éjfélig várták a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett pályázatra írt kortárs drámákat. A határidő leteltével negyvenöt érvényes pályamunka érkezett be a közösen kiírt pályázatra, amelyet a Csokonai Színház, Debrecen Város Önkormányzata és a Tiszántúli Református Egyházkerület szervezett. A szerzőkkel Oláh Ilona beszélgetett az Európa Rádióban. 

alt

Az „Akikre nem volt méltó a világ” című pályázati kiírásra olyan nagyszínpadi megvalósításra alkalmas műveket vártak, amelyek témájukban a reformáció 500 éves történetében Debrecenhez köthetők, és az 1674-ben gályarabbá tett prédikátorok híres történetéhez hasonlóan a hit megtartó erejéről mutatnak példát.

A nagyszínpadi megvalósításra szánt drámaszövegeket a kiírók által felkért öttagú zsűri értékelte: Árkosi Árpád rendező, Kubik Anna Kossuth-díjas színművész, Ráckevei Anna, a Csokonai Színház igazgatója, dr. Szirák Péter irodalomtörténész, az Alföld folyóirat főszerkesztője és Visky András író, drámaíró, dramaturg. Az előválogatást követően a zsűri tagjai tizenhárom pályamunkát kaptak kézhez, s június 16-i ülésükön döntöttek a nyertes drámáról. 

 alt 

alt

Győri L. János és Győri Katalin Menekülők című drámája nyerte el a drámapályázat fődíját - jelentette be Ráckevei Anna színházigazgató a sajtótájékoztatón.

 alt 

„A reformáció 500. évfordulójának évében rengeteg rendezvény és esemény várja az érdeklődőket, s azon tűnődtünk, hogy milyen eszközzel lehet létrehozni olyan maradandó dolgot, amely mindenkihez szól, amely mindenkit érint – és ez a kultúra eszköze. Egy sikeres pályázaton vagyunk túl, a zsűri a negyvenöt beérkezett pályaműből választotta ki a legjobbat” – mondta Komolay Szabolcs alpolgármester.

 alt 

„A reformáció egy folyamat. E pályázattal is ezt szerettük volna kifejezni. Nem egy pontszerű cselekvés, nem egy dátumhoz köthető esemény, hanem egy óriási gondolatfolyam, amely korról korra kihívást is jelentett, válaszokat is adott, kérdéseket támasztott, s műveket is indukált. Örülünk, hogy így megmozdult az írótársadalom, s ilyen szép számú pályamű született” – zárta szavait Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.

 alt 

„Ez a drámapályázat is bizonyítja azt, hogy a reformációról, ami hitelveket, teológiai összefüggéseket változtatott meg, és ami életformává is vált, erről az egész történésről és annak hatásáról leginkább a dráma nyelvén lehet szólni. Hiszen emberi szituációkat lehet úgy felidézni, hogy az megmutassa azt, hogy mi minden változott meg az emberi szívben, az emberi lélekben és önszemléletben a reformáció folyamatában” – mondta dr. Szirák Péter irodalomtörténész, az Alföld főszerkesztője.

 alt 

Visky Andrej rendező fogja színpadra állítani a drámát. „Az első olvasat rendkívül fontos számomra. Ilyenkor tudja megtapasztalni a szöveget előítéletek nélkül az olvasó. Ilyenkor születnek meg bennem az első olyan impulzusok, amelyek meghatározzák majd a későbbi munkámat. A feszültség nagyon szépen van adagolva, egy izgalmas történelmi drámát fognak látni a nézők. Színházat nem lehet dogmákból, ideológiákból csinálni, csak valódi, hús-vér emberekből, s ezt kaptuk meg ettől a darabtól. Nem egy kötelességtudó felmondása ez egy történelmi helyzetnek, hanem egy igazi emberi történet” – mondta Visky Andrej.

 alt 

A legjobbnak ítélt drámaszöveg alapján készült előadás díszbemutatója 2017. október 28-án lesz, vagyis közel annak a napnak (október 31.) az 500. évfordulójához, amelyen Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapuján közzétette „95 tétel” néven ismertté vált vitairatát.

Fotók: Szirák Sára

A helyezettek:

I.                helyezett Győri L. János - Győri Katalin Menekülők

II.               helyezett: Szombath András Herbárium

III.              helyezett: Láng Zsolt Harminc tallér

 

alt

A nyertes drámáról:

Menekülők

1660-ban, Várad eleste után a váradi deákok Martonfalvi György professzor vezetésével Debrecenbe menekülnek – ezzel válik a Debreceni Kollégium az „ország iskolájává”, s Debrecen „egész Magyarország és Erdélységnek világosító lámpásává”. A darab a váradiak befogadásának dilemmájáról, illetve a közvélemény által korábban súlyosan félreismert Lippai professzor és Lippainé tragikus sorsáról szól. A török által megsarcolt, kizsigerelt város számára még a megélhetés és saját kollégiumának fenntartása is nagy nehézség, s egy ilyen helyzetben kell a város vezetőinek és a közösség egészének helytállnia, amikor a menekültek befogadásáról van szó. A pályamű sikerrel jeleníti meg Debrecen történetének egy korszakos epizódját, a hitélet és az életforma eme próbatételét, s mindezt azáltal, hogy a makrotörténeti események hátterében bemutatja a közélet és a magánélet feszültségét, Lippainé és Komáromi Csipkés Györgyné karakterei révén érvényesíti a női nézőpontot. A darab további erényei közé tartozik a tanár-diák-viszony reformációs-modernkori jelenségének színrevitele, illetve a nő-férfi-viszony egyedi ábrázolása. A pályamű a stílusbiztonság és a pörgő replikák tekintetében is kiemelkedik a mezőnyből. (Szirák Péter összefoglalója.)

A zsűri a második helyezett Herbárium és a harmadik helyezett Harminc tallér című drámákat felolvasószínházi bemutatásra, míg a Menekülők, a Herbárium, a Harminc tallér, a Liliom a tövisek között és Az ítélet-idő című drámák könyvben való megjelentetését javasolta.

Az első helyezett 2 millió forint, a második 1,2 millió forint, míg a harmadik 800 ezer forint jutalomban részesül.

A szerzőkkel Oláh Ilona beszélgetett az Európa Rádióban. 

Audió betöltése...


 

Forrás: Európa Rádió